Heti tippek

Alulról hűlő födémek alapvetően két változatban fordulnak elő. Alápincézett épületek esetén a nem fűtött pince födémét hőszigetelni kell, hogy a földszinti helyiségek komfortját létre lehessen hozni. A jó közérzethez az szükséges, hogy a padló hőmérséklete max. 2,5 ºC-kal legyen kisebb, mint a levegőé.

Környezetünkben a legtöbb energiát az ipar után az épületek fogyasztják, kézenfekvő tehát, hogy az épületek hőszigetelésével nagymértékben csökkenthetjük az energiafelhasználást. A szerkezetek fokozott hőszigetelésével tehát nem csak fűtésre, de hűtésre felhasznált energia mennyiségét is csökkenthetjük, így a kibocsátott káros anyag mennyiségére is hatással lehetünk.

Az alapszerkezet (gipszkarton profilváz) helyét jelöljük ki, ezért a méretezés során a gipszkarton lapok vastagságát is fegyelembe kell venni. A falak műszaki tulajdonságainak javítása érdekében 2 rétegű burkolat szerelését javasoljuk

A lábazaton keresztüli hőveszteség szigetelés hiányában 10–15 százalék is lehet. Utólagos szigetelési munkáknál a lábazat szigetelését sokszor kihagyják, ami nem csak a hőmegtartás hatékonyságát rontja, de szinte kivétel nélkül hőhidak kialakulásához is vezet.

A gyártók sokféle anyaggal kísérletezve rájöttek, hogy a hagyományos anyagok esetében a levegőnél jobb hőszigetelés nincs. A kérdés hogyan lehet „becsomagolni” vele az épületet, azaz hogyan lehet bezárni valamibe a levegőt úgy, hogy a gyártási költségek minimálisak legyenek.

A direktfüggesztővel szerelt álmennyezet olyan álmennyezet, amelynél az álmennyezet tartószerkezetét jelentő CD-profilokat a közvetlenül a mennyezetre szerelt direktfüggesztőkhöz csavarozzuk.

A szárazépítés népszerűsége töretlen, hiszen tiszta, gyors és környezetbarát megoldás. Ahhoz azonban, hogy a válaszfalak és álmennyezetek hosszú távon is esztétikusak maradjanak, be kell tartani a technológiai utasításokat. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a gipszkartonozás szabályait a tárolástól a hézagolásig. A gipszkarton nem csupán egy olcsó fal, hanem egy olyan modern építőanyag, amely a könnyű kezelésénél és sajátos tulajdonságainál fogva rengeteg előnnyel bír.

Tetőterünk a téli és nyári hónapokban egyaránt szinte elviselhetetlen hőmérséklettel rendelkezhet, ha rosszul vagy egyáltalán nem szigeteljük azt.

Sajnos a régebben (20-30-40 éve) épült házak esetében az is előfordulhat, hogy csak egy 5cm-es (vagy semmilyen) hőszigetelést építettek be. A ház vásárlásakor általában nem tudjuk ellenőrizni ezt, bár a 2012. január 1-től hatályos jogszabályok szerint már kötelező adás-vételkor a hőenergetikai felmérést elvégeztetni, azonban ez csak arra elég, hogy megtudjuk, a rendeletben megfogalmazott értékeknek megfelel-e vagy sem, az adott épület. A fekete leves akkor jöhet, amikor az első fűtési szezon alkalmával, borsos gázszámlával vagy fokozott tüzelőanyag felhasználással találkozunk. Mivel a tetőtér a második legkomolyabb hőveszteséget okozó felület a házon (átlagosan 20-25%), így rengeteget spórolhatunk annak hőszigetelésével.

Egy nem régiben elkészült felmérés eredményei szerint – nem meglepő módon – a megkérdezettek 77%-a a fűtésköltség csökkenését várja otthona energiamegtakarító beruházásaitól. Joggal, hiszen az épület korszerű hőszigetelési rendszerrel történő hőszigetelése után akár a fűtési rezsi 30-50 % is megtakarítható. De mennyibe is kerül mindez?