Kérdése van? Hívjon minket! +36-70/525-3623

MENNYIBE KERÜL, HA SZIGETELÜNK ÉS MENNYIBE, HA NEM?

Egy nem régiben elkészült felmérés eredményei szerint – nem meglepő módon – a megkérdezettek 77%-a a fűtésköltség csökkenését várja otthona energiamegtakarító beruházásaitól. Joggal, hiszen az épület korszerű hőszigetelési rendszerrel történő hőszigetelése után akár a fűtési rezsi 30-50 % is megtakarítható. De mennyibe is kerül mindez?

Magyarországon a családok 34%-ának fűtési költségre havi 20 és 30 ezer forint közé esik, további 21%-uk költsége pedig a 30 ezer forintot is meghaladta a leghidegebb, téli hónapokban, ami sok család számára jelentős anyagi megterhelést jelent.

A kutatásban megkérdezettek 85%-a tisztában van azzal, hogy energiatakarékossági beruházásokkal nagymértékben csökkenthető lenne rezsiköltsége, ám a megtakarítási lehetőség ellenére, a magasnak ítélt költségek miatt, a lakosság harmada nem is gondolkodik ilyen jellegű beruházáson.

Ha Ön ezt a cikket olvassa, már nem tartozik ehhez a harmadhoz, hiszen elkezdett foglalkozni azzal, hogyan tudná hőszigetelés segítségével rezsijének egy részét megtakarítani.

Azok, akik szánnak pénzt ilyen beruházásra, 36%-ban szigeteléssel, 32%-ban a nyílászárók cseréjével, további 32%-ban pedig energiatakarékos izzók alkalmazásával csökkenti ingatlanuk energiafelhasználását. Mindez a Knauf Insulation megbízásából nem régiben készült felmérésből derült ki.

Mégis mennyibe kerülhet a havi rezsi pl. 30%-os csökkentése?

Szintén a felmérés eredménye az adat, mely szerint a tulajdonosok többsége 100 és 300 ezer forint közötti összeget tudna ingatlanának energetikai fejlesztésére fordítani Ez a tetőtér teljes, korszerű szigeteléséhez, amivel 25% spórolható, több, mint elég pénz. Ez az összeg nem elég egy teljes körű, komplett hőszigetelés kivitelezésére, ám számtalan paramétertől függően, akár 500 és 700 ezer forint közötti ráfordítással, pl. homlokzati hőszigeteléssel akár havonta 30-40 %-os rezsicsökkentés is elérhető.

A szigetelést tervező ingatlantulajdonosok többsége tisztában van azzal, hogy ez sokszorosan megtérülő befektetés ugyanakkor nincsenek annak tudatában, hogy  az épületet nem csak egészében, hanem funkcionális területenként is szigetelhetik, a tetőtér szigetelésbe fektetett összeg 2-4 év alatt, a homlokzat teljes hőszigetelése 7-8 év alatt megtérül.

hoszigeteles-arazasa

 

Cél a fűtésszámla csökkentése, de mivel?

Sokan elégedetlenek magas téli fűtésszámlájukkal, mégis csak minden második ingatlantulajdonos végzett az elmúlt 5 évben energia-megtakarítást célzó beruházást.

Azok, akik végeztek energiahatékonysági fejlesztést az elmúlt 5 évben (56%), elsősorban a fűtésszámla csökkenésére irányították beruházásukat. 73%-uk szigetelte ingatlanát, 62%-uk a nyílászárókat cserélte ki vagy szigetelte, egy részük pedig a fűtési rendszert korszerűsítette vagy egyedi hőmennyiségmérő órákat szereltetett fel. Otthona környezeti szempontú fenntarthatóságát segítő fejlesztéseket alig a lakosság pár százaléka valósított meg; hőszivattyút a megkérdezettek 3%-a, napkollektort 1,4%-uk, napelemet pedig mindössze 0,36%-uk helyezett üzembe otthonában.

Egy korszerű energetikai felújítás felöleli a homlokzat, a födém és az aljzat szigetelését, a nyílászárók esetleges cseréjét és a gépészet korszerűsítését is.

Amennyiben azonban nincs lehetőségünk mindezt egyszerre meglépni, érdemes először arra koncentrálni, hogy a fűtés melegét bent tarthassuk a házban, azaz ne az utcát fűtsük.

energiahatekonysagi-beruhazasi-terv

 

forrás: Knauf Insulation